Aki még nem ismerkedett meg ezzel a sporttal, itt az ideje, hogy megtegye - legalább a PC képernyőjén!

John Madden. Nem, nem a nagyszerű filmrendező, hanem az Oakland Riders vezetőedzője, aki az 1976-os idényben nyerte meg csapatával a Super Bowlt (NFL nagydöntő). Pályafutása során mérlege máig példamutató, 112 győzelem mellett, csapata csak 32-szer hagyta el vesztesként a pályát. Ráadásul, az edzők számára olyan fontos 100-as lélektani határt is ő érte el a leghamarabb. Legelőször 1993-ban adta a nevét videojáték elkészítéséhez. Akkor még a SNES tulajdonosok örülhettek a John Madden Football ’93 címmel boltokba kerülő sportjátéknak, mára azonban minden platformot meghódított ez a hihetetlenül élethűre gyúrt amerikai foci szimulátor.

Aki még nem ismerkedett meg ezzel a sporttal, aminek a felszerelés nélküli változatát rugby néven tartják számon (mellesleg ott a szabályok is mások), itt az ideje, hogy megtegye. A szabályokat már egy korábbi ismertetőben, a Madden 2004-es részénél átrágtuk, de egy kis összefoglalót a kedvetekért megejtek. A focipálya 120 yard hosszú, ebből 10-10 yard a csapatok célterülete, a maradék terület yardonként meg van jelölve, illetve 10 yardonként fel van festve keresztben egy vonal. A játékban a cél, hogy az ellenfél kapujába rúgjuk a labdát (ami egy fordított kétágú villára hasonlít), vagy a kapu alatt található célterületre vigyük. Ezt akárhány támadásból véghezvihetjük, a lényeg, hogy 4 támadásonként legalább 10 yardot haladjunk előre. Ha ez nem sikerül, jöhet az ellenfél, ha sikerül, újabb négy próbálkozásunk van újabb 10 yard megtételére, amíg el nem érjük a kapu alatti, általában egy csapatlogóval díszített részt. Ezt hívják touchdown-nak, és ezért 6 pont üti a csapatunk markát. A ráadásrúgásból ilyenkor plusz egy pontot gyűjthetünk, vagy ha nem sikerült touchdown-t elérni, mezőnyből is berúghatjuk a bőrt a villa ágai közé, így 3 pontot szerezve.

De a szabályokat szerencsére nem kell minden kis részletre kiterjedően ismernünk ahhoz, hogy a játékban elboldoguljunk, és hogy egy jót szórakozzunk (sajnos a játékból kimaradt a teljes szabálykönyv). Ha valaki mégis kíváncsi a legapróbb részletekre is, ajánlom figyelmébe a magyar liga csapatainak a honlapját, különösen a Budapest Wolves oldalát, ahol többek között egy kisfilmben ismerhetjük meg ezeket: bemutató videó

Ha nagyjából képbe kerültünk, hogy eszik-e, vagy isszák ezt a magyar szemmel érdekesnek tűnő sportot, kezdjük el a játékot, meg fogjuk látni, hogy teljesen lenyűgöző élményt fog nyújtani kezdőknek és profiknak egyaránt.

Induláskor beállíthatjuk a kedvenc csapatunkat, ha van ilyen, így a menü valamelyest interaktív módon ennek a csapatnak a színeit fogja viselni, a háttérben a csapat lógójával stb. Az érdekesebb dolog, ami ugyan szintén nem újdonság, de még mindig nagyon hasznos, hogy a menü gyakorlatilag két részből áll. A középsőben a különböző játékmódokat választhatjuk ki, míg a másik, jobb alsó sarokban heverésző füles menüben végezhetjük konfigurációkat, mint például a hang-, és képernyőbeállításokat, illetve a gombkiosztásokkal is itt variálhatunk. Ennek köszönhetően teljesen jól áttekinthető az egész játékban a menürendszer, a problémát esetleg az jelentheti, hogy aki először látja a neveket, nem igazán fogja tudni, milyen opciót is érhet el vele. Segítségként ezeket is megpróbálom elmagyarázni.

A Play Now pontban egy instant meccset játszhatunk az általunk kiválasztott csapatokkal, míg a Play Online mód az interneten-, és a hálózaton keresztüli játékokat kínálja, ez eddig egyértelmű. A Game Modes pontban több lehetőséget is találunk. A legelső, a Franchise. Itt választhatunk egy gárdát, aminek az irányítását akár több szezonon keresztül is, minden tekintetben mi fogjuk végezni. Kezdve a játékos cseréktől, egészen a fizetések meghatározásáig, mindenbe lehetőségünk lesz belenyúlni, akárcsak egy csapat menedzserének, de természetesen a vezetőedzői teendőket is mi fogjuk ellátni. Figyelni fogjuk a ligában történő eseményeket (amikről email-t kapunk), átigazolásokat, sérüléseket, egyszóval mindent, ami része ennek a hatalmas szórakoztató cirkusznak. Mondanom sem kell, hogy ezáltal a kedvenc (talán nem éppen a legsikeresebb) csapatunkból Super Bowl kupa győztest faraghatunk, akár néhány évadon belül. A következő mód az NFL Superstar: Hall of Fame. Ez egy teljesen új lehetőség a játékban, amit minden rajongó imádni fog. Már a menü nevéből is kiderül, hogy itt a cél a Hall of Fame-be kerülés lesz, ami lefordítva az NFL hírességek csarnokát jelenti. Ide kerülnek ugyanis azok a játékosok, akik a legek legei. Ők, a csúcseredményeket elért szupersztárok, többszörös bajnokok, vagy éppen rekordtartók. (Hogy ki kerülhet be ebbe a csarnokba, azt 1920 óta a Hall of Fame saját bizottsága dönti el, megjegyzendő, hogy Amerikában szinte minden jelentősebb csapatsportnak van ilyen csarnoka). A feladatunk tehát adott, kreálnunk kell magunknak egy játékost, akit teljes részletességben megtervezhetünk, nevet adhatunk neki, és elindíthatjuk a hivatalos NFL drafton. (az NFL csapatai ezeken a draftokon választják ki maguknak a tehetséges amatőr sportolókat, egyfajta válogatásnak lehet felfogni.) Mielőtt a válogatásra mennénk, ügynököt kell fogadnunk, interjút adnunk, és jó néhány edzést végrehajtanunk, hogy minél jobb csapathoz kerülhessünk. Innen már csak rajtunk múlik, hogy milyen sikereket érünk el, hova igazolunk, mennyit keresünk, milyen lesz a népszerűségünk a nyilatkozataink alapján stb. Ez is egyfajta karriermód tehát, csak éppen nem csapatot irányítunk, hanem egyetlen játékost.

A következő menüpontban a Minicamp fogad minket. Itt pusztán a gyakorlás lesz a dolgunk. Többféle gyakorlat közül mazsolázhatunk, és érdemes is mindegyiken végigmenni, hiszen a játék alapjait fogjuk ezáltal elsajátítani, a különböző szereléseket, rúgásokat, passzolásokat. A 2 minute Drill egy olyan játékmód lesz, amikor különböző mérkőzések utolsó 2 percét kell lejátszanunk, és lehetőleg megnyernünk a meccset a választott csapattal. A többféle nehézségi fok persze egyre nagyobb kihívást jelent majd, arról nem is beszélve, hogy a meccsek utolsó két percében néhány játékos extra tulajdonság pontot kap (érzékeltetve a felpörgött hangulati állapotot), így hihetetlenül látványos formációkat is végrehajthatunk, begyakorolhatunk. A Practice menüt talán nem kell magyaráznom, annyi a különbség az előbb említett minicamp módhoz képest, hogy míg ott egy játékost irányítva tanulhatjuk meg a játék egyes elemeit, itt az egész csapatot felállítva hajthatjuk végre a támadó és védekező stratégiákat. A Situation részben egy meccset játszhatunk le, de úgy, hogy mi adjuk meg az összes jellemzőjét. Azt is például, hogy hányadik perctől szeretnénk játszani, mi legyen a meccs állása, ki legyen a hazai- és a vendég együttes. Ezek voltak tehát a Game Modes opciói.

ugrás a második hasáb elejére

A középső főmenüben még két lehetőség van. A Features ponton belül a Roster-eket (csapatösszeállításokat) buherálhatjuk meg, kreálhatunk saját játékost (Create-a-Player), csapatot (Create-a-Team), játékkönyvet, amikben a stratégiák vannak (Create-a-Playbook), sőt saját szurkolókat is (Create-a-Fan). Ez is egy rendkívül jópofa újdonság, főleg, hogy a szurkolókat csapatokhoz rendelhetjük, és a csapatra jellemző felszereléseket, sapkákat aggathatjuk rájuk, és sokféle arcfestést kenhetünk az arcukra, vagy éppen a mellkasukra. :) Bár a legutolsó, az EA Sports Extras menüben már csak a Credits és a New Features (egérrel történő irányítás) leírások tekinthetők meg, szerintem igencsak impozáns a felkínált lehetőségek tárháza, és mindenki fog bennük találni valamit, amivel jól elszórakozik.

További nagy újítást az irányításban találtam. Idén először megismerkedhetünk az egérrel történő vezérlés szépségeivel, és egyszerűségével. Mostanáig, ha valaki megpillantotta a gombkiosztásokat, talán csak éppen szívinfarktust nem kapott, az ott felsorolt tucatnyi beállítási lehetőségtől. Ez abból adódott, hogy támadáskor egyrészt minden játékost, akinek passzolhattunk, egy-egy gomb képviselt, védekezéskor szintén többféle szerelés közül választhattunk, nem is beszélve az elfutásoknál használható leforgásokról, ugrásokról, és kézkitartásokról. Kis gyakorlással ugyan hamar belejöhetett a gémer ezeknek a kezelésébe, de most ennek még egyszerűbb módját találta ki az EA, amellett, hogy meghagyták a billentyűzetes irányítást is. Aki használt, vagy használ Avant Browser böngészőt, annak nem lesz új ez a megoldás. Arról van szó ugyanis, hogy az egér valamely gombját lenyomva, majd az egeret az egyik irányba mozdítva érjük el a kívánt funkciót. Ha mondjuk támadáskor lenyomjuk a bal gombját, és balra húzzuk, akkor a bal oldali WR-nek (wide reciever, elkapó) passzolunk, de ha jobbra húzzuk, akkor a jobb oldalinak. Ha lefelé húzzuk, akkor újabb másik emberhez juttathatjuk a tojást, és így tovább. Védekezéskor például az LMB+Up (bal egérgomb+fel) kombinációval a levegőben úszva szerelhetjük az ellent, míg az RMB+Up (jobb egérgomb+fel) kombóval felugorhatunk blokkolni a dobást. A billentyűzeten egyedül az irányokat hagyták (w,s,a,d) és a sprintelést (space), ami nagyon kézre állónak, és FPS játékok irányításához hasonlónak tűnik.

A grafikáról csak szuperlatívuszokban beszélhetek, már csak abból a szempontból is, hogy a korábban tapasztalt bugokat, amiket ütközésekkor tapasztalhattunk, szinte teljesen eltűntették programozó barátaink. Csak elvétve fogunk tehát egymásba lógó kezeket és lábakat látni. Amit szintén sajnáltam, hogy a mezek nem koszolódnak a játékban, már amennyire műgyepen koszolódhatnak az ilyen anyagból készült trikók. Legalább ilyen üdítő dolog, hogy ha kicsit belenyúlunk a játék customart könyvtárában található képekbe, akkor bármilyen skin-t tervezhetünk a sisakjainkra például. A hanghatások is fantasztikusak, a bekiabálások és a nézők üvöltözései nagyon jól követik az eseményeket. Alap esetben a hazai csapat tapsvihart, a vendég füttykoncertet kap a nyakába egy-egy akció során, de ha nagyot bakizik az otthon játszó együttes, bizony ők sem ússzák meg a fújjolásokat! Hogy a zenékről se feledkezzünk meg, Keane, The Rapture, Underoath és megannyi zenekar húzza a menüben és a játék alatti stratégiaválasztó képernyőn a fülünkbe a muzsikát, ami néhol belevaló rock, néhol fülbemászóan dallamos popzene, de mindegyikükre jellemző, hogy iszonyatosan jó hangulatot csinálnak. Ha mégsem vagyunk velük megelégedve, teszem azt nem találjuk a saját kedvencünket a felhozatalban, most is lehetőségünk van a játék music könyvtárába csempészni az mp3 albumainkat. A kommentátorok nekem nem tetszettek különösebben, bár tény, hogy rengeteg információval bombázzák az agyunkat, kevés beleéléssel nyugtáznak egy-egy touchdown-t, vagy szép passzt.

Mit is mondhatnék még? Mindenképpen kipróbálandó darab a sportjátékokat kedvelőknek! Egyik ismerősöm, aki mellesleg nagy FIFA rajongó, a minap próbaképpen lejátszott egy meccset ezzel a gyöngyszemmel. Olyannyira odavolt aztán, hogy egyenesen azt nyilatkozta; ez a cucc jobb, mint a FIFA 2007! Teljesen értetlenül állt a tény előtt, miszerint az NFL 2007 sokkal jobban kidolgozott, mind grafikailag, mind hangulatában, mind az élvezeti értékét tekintve. Mivel épp előtte tesztelgette a FIFA új demóját, ezért kénytelen voltam elhinni neki, hogy tényleg magával ragadta ez a nagyszerű sport, ami kis hazánkban méltatlanul kis rétegeket vonz. Na persze, amíg tornaórákon csak (európai) foci, meg kosárlabda, meg kézilabda megy, addig ne is várjunk többet. Ellenszerként a javaslom, látogassatok el a Magyarországi Amerikai Futballcsapatok Ligájának http://www.mafl.hu oldalára. Keressétek meg a hozzátok legközelebbi csapatot (már több városban is vannak, országszerte), és menjetek ki az egyik meccsükre, hovatovább az egyik edzésükre. A pályán találkozunk, addig is jó játékot nektek!

Pozitívumok: Egyedi hangulat, pörgő játékmenet, teljesen személyre szabható csapat, játékosok, felszerelések

Negatívumok: Gyengécske kommentátorok, néhány grafikai bug, szabálykönyv hiánya