Igen, a sorozat elérte immár hatodik részét, de vajon egy rókabőrről van szó, vagy egy igényes folytatásról? Gyere, nézzük meg alaposan!

Minekután az előző Settlers epizódról csak szuperlatívuszokban tudtam írni, jelen írásomat is igyekszem hozzá, illetve a sokak számára etalonnak számító második részhez hasonlítani – ha ez egyáltalán még lehetséges. Hála az amex-tec szorgos munkálkodásának, hasonlóan az V. részhez cikkem alanya is magyar felirattal és kézikönyvvel került a hazai boltok polcaira, és ha ehhez hozzávesszük, hogy igen baráti, még négy számjegyű áron, azt hiszem, mindenképpen megérdemli, hogy foglalkozzunk vele.

A játék kerettörténete szerint egykoron Darion birodalmának terjeszkedése kihatott az egész világra és ezzel béke és jólét köszöntött a népre. Sajnos, ezeknek a napoknak leáldozott és a területen elszaporodtak az ellenséges támadások. A hatalmi belviszályok az egész birodalmat apró tartományokra szaggatták, melyek számára már csak a harc maradt a túlélésért. A lakosok sosem tudhatják, hogy mit hoz a holnap, kiváltképp, hogy a földet a kiskirályok, a narlindi vikingek és az délről feltörekvő janub törzsek portyái rombolják. A Te feladatod egy új birodalom kovácsolása, hogy összefogd a maradványokat, új szövetségeket alakíts, és újra teremtsd az évek óta hőn vágyott békét.

Küllem, avagy miért került az idézet a doboz aljára?

Furcsamód, minekután hajlamos vagyok relatíve sok pénzt költeni a gépem szinten tartására, akarva vagy épp akaratlanul, de az első dolog mindig a megjelenés, melyre nagyon odafigyelek. Na, mármost ha egy birodalomépítő stratégiai játékról van szó, akkor a szokásosnál is kukacosabb kedvemben vagyok, pláne, hogy korábban volt szerencsém az Anno 1701 a.d. című műremekhez is.

A játéktér teljesen 3D-ben jelenik meg, kameránkat úgy forgatjuk, ahogy éppen akarjuk és betekintési szöget is választhatunk, ámde sajnos oly közel nem nagyíthatunk a talajhoz, hogy a horizont valahogyan is láthatóvá váljék – legalábbis nekem semmiképpen sem sikerült. Ily módon születő birodalmunk életét csak felülnézetből kísérhetjük figyelemmel, bár hozzátenném, a látvány igen meggyőző. Ahogy az állatok a karámban legelésznek, miként a sűrű nagy erdők mélyén dolgoznak a favágók, és ahogy a térdig a vízben gázoló horgász bácsi tevékenykedik, nos, maradjunk annyiban, a látvány lenyűgöző és órákig lehetne nézegetni, mint ahogyan én szoktam is. Hihetetlenül látványosan lett megoldva az évszakok változása: ősszel megsárgul a táj, majd az első hópelyhek után eltűnnek a pillangók és egyéb rovarok, a házakat és a vegetációt szépen lassan befedi a hó, míg végül a vizek is befagynak – ezzel egyébként járhatóvá válik felületük.

De! Szőrszálhasogatás vagy sem, engem zavar, amikor az állatok egymáson keresztülfolynak, ahogy az is, amikor a piactéren kiabáló kufár úgy árulja portékáját, hogy a készlet a fickó feje felett lebegő szám alapján láthatóan fogy, ámde a piactéren több méteres körzetben ember fia rajta kívül nem tartózkodik. Szellemvárosban járnánk, vagy az egy pixelt sem kitevő hangyák hordták volna el az árut? No, ezen még töprengek egy sort, Te pedig lesd meg a cikkhez tartozó képeket, azok talán beszédesebbek.

Tesztalanyom grafikáját tekintve tehát elmondható, hogy valóban egy már-már tökéletes darabról van szó, de a játék dobozának jobb alsó sarkában figyelő TVG idézettel, miszerint „A legszebb grafika, amivel stratégiai játékban találkoztunk” eleinte nem feltétlenül akartam egyet érteni (lásd: Anno 1701 a.d.). Persze, minél több időt töltöttem a játékkal, annál inkább kezdtem elfogulttá válni, úgyhogy végeredményképp egy erős döntetlenre voksolnék, mert bár vannak apróbb dolgok, melyekben az egyik jobb a másiknál, de ezek egyensúlyban tartják a mérleg nyelvét.

ugrás a második hasáb elejére

A játék hangzását és zenei világát kár is messzemenőkig ecsetelni, mert bizony az új Settlers nagyon jól szól. A zenék kellemesek, a hangok jól kivehetőek, és mindez 5.1 Dolby Digital-ban szólal meg. Ha esetleg van egy jó kis házimozi rendszered, netán még egy jó nagy tévéd is, akkor told rá a számítógépet, fészkeld be magad a cucc elé és adj neki! Moziszerű élményben egy stratégia játék alatt még eleddig nemigen lehetett élményed és jelen esetben az irányítás is igen kényelmesen megoldható egy rádiós egér-billentyűzet páros ölbe vételével. A program nem igényel tízujjas gombkombinációkat, csak a nyugodt, ráérős játékélmény és egyszerű irányítás dominál.

Játékmenet

Új játék indításakor először is a játékmódot kell kiválasztani, van ugyebár egyszemélyes (hadjárat vagy egyedi), hálózati és on-line játék. Utóbbihoz regisztrálni kel l a terméket és az ubi.com-on elkészített fiókkal (név/jelszó páros), valamint a játék sorozatszámával már válogathatunk is az internetes játékok közül. Jómagam szinte pár másodperccel az első lépések után már játszhattam is, nem kell sokáig várakozni, bőséggel van jelentkező. Persze, számunkra most az egyszemélyes játékmód az elsődleges, nézzük hát, hogy abban mit is találunk! Hadjárat esetén ki kell választanod az első lovagodat, ilyenkor egyelőre csak Alandra vagy Marcus mellett dönthetsz. A játék folyamán egyre több lovag kerül szolgálatodba, összesen hatan vannak és mindnyájuknak van egy passzív és egy aktív képessége (pl: gyógyítás, bevételek növelése, udvarlási tanácsok, satöbbi). Ahogy egyre jobban teljesítesz, lovagjaidat időnként kitüntetheted, így juttatván őket különböző címekhez, magadat pedig újabb építési lehetőségekhez.

Első lépésként általában az alapvető épületek felhúzása a feladat (favágó, vadászház, kőfejtő), hogy a raktár lehetőleg minél előbb feltöltődjék az alapvető nyersanyagokkal. Ezután jöhetnek a feldolgozóüzemek úgy, mint a hentes, a vargaműhely, melyek gondoskodnak telepeseid igényeinek kielégítéséről.

A játék sokkal egyszerűbb, mint amilyennek eleinte látszik. Nyugodtan lehet építkezni, a végcél általában az, hogy legyen egy erős várad, tüntesd ki a lovagodat, toborozz egy használható sereget és hajtsd végre a kisebb-nagyobb küldetéseket. Ez utóbbiak szerencsére igen változatosak és szórakoztatóak, szóval unatkozni nemigen fogsz, ezt én garantálom neked. Úgy gondolom, első nekifutásra mindenképpen érdemes a hadjárat móddal kezdeni, mert lovagjaid szépen lassan megtanítanak a kezelőfelület használatára és az alapvető dolgokra. Persze, ha segítségük nem lenne elég, még mindig ott lapul a dobozban a magyar kézikönyv is, mely lényegre törően minden felmerülő kérdésre választ tud nyújtani. Ha már úgy érzed, hogy belerázódtál a játékba, de nem érdekelnek a hadjáratban előforduló megkötések, akkor válaszd az egyedi játékot, ott már mindent megkapsz.

Az elődök nyomában

Ha mindenképpen a második résszel kellene párhuzamot vonnom, azt bizton állíthatom, az építkezéses játékmenet vajmi keveset változott: nyugodtan, az idővel nem törődve, békésen építgetheted birodalmadat és szerencsére az úthálózat kiépítésének lehetőségét sem vették el a fejlesztők, ami például a hármas epizódból egy az egyben hiányzott, kinek örömére, kinek bánatára.

Ami a legelső részekhez képest új, az a lovagok ilyetén módú bevezetése. Nagy hangsúlyt kapnak, számos misszió megoldhatatlan nélkülük, és ha nagy általánosságban nézzük a dolgokat, az egész játékmenet egy picit több akciót kínál, de még korántsem annyira terhes módon, hogy egy Age of Empire klónról beszéljünk. Más az egésznek a hangulata, ez még mindig masszívan Settlers.

Megvegyük, ne vegyük?

Mikor eleinte hallottam a hatodik részről, szűmben szörnyű gyanú fogant: Nocsak, egy újabb rókabőr? Nos, kérem erről szó nincs, a Blue Byte-os csapat igenis egy újabb nagyszerű játékot tett le az asztalra, mely megéri az árát. Ismertető írásom születésekor a magyar verzió 6 990 forintba került, ez egy új, ennyire minőségi játékért igencsak jó ár. Szerintem kár kihagyni.

Pozitívumok: Szemet gyönyörködtető, aprólékos grafika, nagyszerű hangzás, lebilincselő játékélmény

Negatívumok: Maximális grafikához relatíve nagy gépigény, egyszer kidobott az asztalra egy csúf Local Error hibaüzenettel